2016. június 20., hétfő

Irasd velem a tesztet délután, és az enyém lesz a legjobb

Mióta szabadúszóként dolgozom egy olyan munkakörben, ahol az ügyfeleim nagyja nem várja el, hogy reggel beszéljek velük, hagyom magam későn kelni. Olyan későn, amilyen későn 10 éves korom óta szeretnék kelni. Olyan későn, mikorra az agyam már tud értelmes szervként funkcionálni. Olyan későn, hogy felkelés után a diszlexia nem fog ki rajtam.


Hogy mi? A diszlexia nem fog ki rajtam? De hát én diszlexiás vagyok. Diszlexiás. Az az ember, akinek probléma megszerveznie a napi teendőit, akinek a reggeli rituálékat követni olyan, mint egy labirintusból keresni a kiutat, akinek a 13 31, aki figyelemzavarral küzd, aki folyton álmodozik.

Az az ember, aki úgy viselkedik, mint aki hónapok óta nem tudja rendesen kialudnia magát.

Hát pont ez az!

Gyerekkoromban anyukám majdnem minden reggel magából kikelve dühöngött, hogy 20 perc múlva kezdődik a tanítás, én meg még ki sem másztam az ágyból, a nővérem meg gyilkos pillantásokat vetett rám mikor végre lekászálódtam a wc-ről, ahol minden reggel szimplán elaludtam. Reggel 8 körül valahogy beestem az iskola ajtaján, hogy megírjam a matek dolgozatot, hogy feleljek a Rákóczi-szabadságharcból, vagy hogy elmagyarázzam az angol tanár néninek, miért használtam present perfect helyett past simple-t a házi feladatban. Mindezt úgy, hogy előtte 20 perccel még aludtam.




Sohasem teljesítettem fényesen az iskolában, pedig alapvetően mindig is tudtam én is, meg mindenki más is, hogy az osztályzataimnál sokkal többre vagyok képes. Kb egy éve kezdtem el a dolognak utána járni, és jöttem rá, hogy a diszlexiám és az ADHD-m sokban hátráltatott. Az elmúlt pár hónapban viszont azt boncolgatom magamban, hogy nem lehetséges-e, hogy minden tanulási nehézséget le tudtam volna küzdeni, ha reggel 7 helyett 10-kor kelhettem volna.


Pár éve olvastam először egy tanulmányt, miszerint a tudósok megállapították, hogy az emberek szervezetének az „órája” nem egyezik. Léteznek úgynevezett A típusú emberek, akik korán kelnek, nap közben dolgoznak, este szórakoznak, éjjel alszanak. Ezeket nevezi mindenki a normális embernek. De vannak olyanok is, azaz a tanulmány B típusú emberei, akik délelőtt ébrednek, délután szórakoznak, este és éjszaka tudnak a leghatékonyabban dolgozni, hajnalban pedig lefekszenek aludni. Amint ezt olvastam, adtam volna az aláírásomat, hogy ez a tanulmány igaz! És mentem volna köszönetet nyilvánítani, hogy végre valaki akár a szüleimmel is megértetheti, hogy nem vagyok lusta amiért délig alszom. Hogy nem azért írom a házimat vagy a szakdolgozatomat éjjel, mert nap közben a haverokkal chat-eltem, hanem mert akkor fog az agyam a legjobban.



Szerencsére a középiskola utolsó évére a szüleim beletörtek a szapulásomba, és hagyták, hogy ’úgy szúrjam el az életem, ahogy akarom’. Biztos vagyok benne, hogy az érettségin nehezebben mentem volna át, de a két idegen nyelvű diplomámat tuti nem is szereztem volna meg, ha ezt nem teszik meg. Ha nekem ezekben az időkben is reggel nyolckor kellett volna a könyveimnek neki ülnöm, sajnos az életem valóban rossz irányt vett volna. Teljes képtelenség úgy tanulni, koncentrálni, hogy az ember csontjai is fájnak a fáradtságtól. Aki hozzám hasonlóan későn kelő, tudja, milyen az a fajta fájdalom.


Vajon hány gyereket nyomnak be a hajnali korrepetálásra, a fejlesztőbe, vagy adnak neki gyógyszert, mert azt hiszik, buta, vagy mert ADHD-ra gyanakodnak? Vajon hogyan szerepelne a B típusú, későn kelő gyerek egy ADHD vagy diszlexia teszten, ha előtte egy hétig megengedett lenne neki 10-kor kelnie (és a teszt sem lenne ebéd előtt)? Vajon mi lehetett volna belőlem, ha kiskoromtól kezdve járhattam volna délutáni iskolába?



Nem akarom a diszlexia vagy az ADHD létét kétségbe vonni, mert számomra továbbra is egyértelmű, hogy ezek a dolgok léteznek. Már egy pár éve későn kelek (sokat is alszom), mégis képtelen vagyok hosszú órákig egy témán dolgozni. Nekem egy nap rengeteg mindent kell csinálnom, kb másfél órás váltásokkal ahhoz, hogy egyensúlyban érezzem magam. Viszont ha a napomat reggel 9 előtt kezdem el, akkor aznap a teljesítő képességem legalább 50%-át alapból elvesztettem, mindegy mennyi és milyen izgalmas teendőim vannak. De ha 11-ig nem kötelez senki munkára, akkor tuti, hogy a teljesítményem minimum 80% fölött lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése